A könnyező kegykép története
Először 1320-ban említik a települést oklevélben, amikor is az Ákos nemzetség egyik ága osztozik e tájon és birtokon. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt élt az Ákos nemzetségben az a Pál, aki Pálfala névadója lehetett.
A törökök kivonulása után a Keglevich család birtokolja a községet, s ők gondoskodnak a falu újratelepítéséről a Rákóczi szabadságharc után. Ekkor ruszinok érkeznek Pálfalára Kárpátaljáról. Ők a mi őseink. Hitükről tanúskodik a falu címerében található keleti kereszt is. Hozzák magukkal papjukat, sőt talán fatemplomukat is. Ebben a templomban hullat véres könnyeket az Istenszülő képe 1717. január 6-tól február 16-ig.
E templom helyére épül 1779-ben a mai templom, mely 26 méter hosszú és 7.30 méter széles. Érdekessége a keleti egyházban szokásos két kántorszék, a kléroszok számára készült félkör alakú hangvetők az ikonosztáz mindkét oldalán. A templom 70-140 cm vastag vegyes kőfalazatú. Tornya 1892-ben épül, 30 méter magas. Ugyanekkor, Ruszinszkó János parókus idején készül el az ikonosztázion is. Készítői eperjesi fafaragók, és kárpátaljai festő mesterek. Nagyon értékesek a képállvány fafaragásai.
Tomasek Mihály parókus idején, 1802-ben készül az első négy mázsás harang. 1824-ben egy kétmázsás, 1861-ben egy egymázsás. Az ablakok üvegmintái 1933-ban készülnek el. A hadicélra elvitt középső harang helyére 1950-ben öntenek A-hangú harangot Legeza Sándor paróchus szervezésében. Egyházközségünk legrégebbi anyakönyve 1801-ből való.
1930-ban a község 90 %-a görög katolikus. Az ötvenes évektől keveredik a település lakossága, de az őslakosság túlsúlya sokáig megmarad. Így a község őrzi görög katolikus hagyományait az ünnepek és böjtök megtartásában.
A templom címünnepe: Pünkösd. Ekkor tartjuk a templombúcsút. A zarándokbúcsún, október harmadik vasárnapján, a kegykép visszahozatalát ünnepeljük. Szeptember első vasárnapján az Országos Ruszin Búcsút tartjuk meg.
B.A.Z. Megyei Értéktár Bizottság 2014. február 5-i ülésén felvette a Megyei Értéktárba a Sajópálfalai Kegyképet és a hozzá kapcsolódó búcsújárást.
Egyházközség papjai 1801-től
1801-1803 – Tomacsek Mihály
1803-1810 – Boksay András
1810-1815 – Tomacsek Antal
1815 - Peller János adminisztrátor
1815-1828 – Hodermarszky József
1828-1865 – Hubay János
1863-1864 – Tuskovics Imre adminisztrátor
1865-1867 – Hodobai Gyula adminisztrátor
1867-1912 – Ruszinkó János
1912-1929 – Spiri Elek
1929-1936 – Demkó Sándor
1936-1965 – Legeza Sándor
1965-2001 – Figeczki Balázs
2001- 2014 Polgári László
2014- Kiss Attila Gellért
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
